A tervezés, mint tevékenység, nem csak végzettséghez, hanem szakmai kamarák által adott jogosultságokhoz is kötöttek, amelyek különböző tervezői feladatok elvégzésére jogosítanak.

Az építész tervezőnek a szakmai képesítése és jogosultsága által arra van engedélye és kompetenciája, hogy épületek tervezését végezze.

Azt szoktam mondani, hogy a tervezés egy bonyolult logikai összerakójáték. Nem egyszerű minden tényezőt összehangolni ebben az összetett szabályrendszerben úgy, hogy minden dimenziónak megfeleljen a terv.

A munkám során gyakran látom, hogy a köztudatba több sztereotipikus gondolat ivódott be, mint például: „házat építeni mindenki tud”. Sajnos, majdnem az a valóság, hogy szinte bárki megteheti, de nem mindenki tud házat építeni, tervezni, vagy nem mindenki tud jól. Nem véletlenül külön szakma a tervezés, és nem igaz, hogy „a tervek arra valók, hogy legalizáljuk az építendő épületet”. Amikor még talpraesett, képzett mesteremberek építettek egyszerűbb technológiákkal, egyszerűbb építőanyagokkal és kevesebb előírás alapján, akkor nem volt szükség komolyabb tervekre, a hatóság az épület szabályos elhelyezését, méretét és illeszkedését, funkcióját vizsgálta elsősorban, erre adott engedélyt. Emiatt volt és van sok olyan terv is, ami nem alkalmas kivitelezésre, ez magyarázza, hogy kialakulhatott az alábbi két mondás is: „a papír mindent elbír!”, vagy „a gyakorlatban ez másképp van, mint a tervezőasztalon”.

Én úgy foglalok állást és úgy végzem a munkám, hogy a terv átgondolt, a megépíteni kívánt épületről szól, a részletek pedig szándékkal vannak kidolgozva a terveken látható módon. A kivitelezők – tisztelet a kivételnek – nem mindig kellően képzettek, és emiatt sokszor nem értelmezik a terveket megfelelően – és nem is kérdeznek (ez a nagyobb probléma). A mai világban, ahol az építőanyagokkal szemben támasztott követelmények sokrétűek, az építőőipari piac termékkínálata szinte követhetetlen, emellett a szakértelem átlagos szintje az építőiparban sajnos nagyrészt egy bizonyos szint alatt van, érthető, hogy törvényi úton szabályozzák a tervezés és az építés folyamatát, sajnos, így bonyolultabbá téve a munkánkat.

A tervdokumentációkra előírt műszaki tartalom -ha komolyan vesszük – a mi érdekünket szolgálja, de mondok egy sokkal meggyőzőbb érvet: a jól megtervezett ház jóval olcsóbban épül meg. Ha a tervezés során a tervező gondot fordít arra, hogy takarékos kialakítással, ésszerú megoldásokkal, és mégis jó minőségű építőanyagokkal tervezzen, ezzel sok pénzt tud megtakarítani az építtetőnek. A megfelelő műszaki tartalommal rendelkező tervek olvashatóak, értelmezhetőek, jól használhatóak, a kivitelező munkája is könnyebb a megfelelően kidolgozott tervek alapján. Ez az építtető érdeke is.

Az építési telek kiválasztáskor már célszerű bevonni a tervezőt, hogy biztos lehessen abban, hogy az elképzelt épület megvalósításához alkalmas telket vásárol meg. Kellemetlen, ha később derül ki, hogy a tervezett épület nem fér el, vagy nem fér bele a jogi szabályozás kereteibe, vagy a kialakítása nem tud az igény szerinti lenni a telek adottságai miatt.

A telekválasztás szempontjai:

A tervező már a tervezési fázist megelőzően hasznos információkkal tud szolgálni, hiszen gyakorlata van a tervezésben, sok helyszínt, építkezést, épületet, jogszabályt vizsgált már, ezért neki rutinfeladat megválaszolni a felmerülő kérdéseket, de olyan dologban is adhat tanácsot, amire talán az a személy nem is gondol, aki nem járatos ebben a témában.

A tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit három tényező határozza meg:

• milyen célra készül -műszaki tartalom, lépték
• milyen hatósági eljárást kell folytatni a megvalósítás előtt
• megbízó egyedi igénye a kidolgozottság mértékére

Az építész tervezőn kívül a hatósági eljárásban előírt munkarészek előállítására jogosult szakági tervezők és mérnökök vesznek részt.

Például a leggyakoribb tervfajták esetében (építési engedély, egyszerű bejelentés) mindig részt vesz a tartószerkezeti-, gépész- és elektromos szakági tervező is. Komolyabb mérető épületek, középületek, ipari épületek esetében további szakági tervezőkre lehet szükség.

A tervezési folyamatban leírt vázlat alapján, amit természetesen lehet még tovább részletezni más esetben (ha nem egyszerű bejelentésről van szó)

Ha egyszerűbb feladatról van szó, akkor is telefonos egyeztetést, majd személyes találkozást követően adok részletes tájékoztatást a tervezés menetéről és árajánlatot, kivétel ez alól az online alaprajz tervezés.

A tervezés során több alkalommal konzultálunk az elkészült munkarészek felett, az első konzultáció mindenképpen személyes, utána igény szerint telefonon és online is van rá lehetőség. A tapasztalatom az, hogy személyesen a legjobb a kommunikáció. A tervezés szempontjából meghatározó kérdéseket, döntéseket e-mailben erősítjük meg.

A tervezési munkákat tervezési szerződéssel vállalom, amelyben pontosan rögzítjük a feladatokat és a határidőket. A tervezést a szerződés aláírása után kezdem el. Bizonyos munkákért előleget kérek.

A tervezési szolgáltatásoknál részletezem a tervezői oldalról irányadó határidőket. A feladat típusától, további résztvevőktől is függ a tervezéshez, különböző tervdokumentációk előállításához szükséges idő, de a megbízó által megadott határidőket vesszük első sorban figyelembe. A gyakorlat szerint a tervezési idő hossza eltérő lehet, de a hatósági eljárásokhoz szükséges dokmentációk előállítása a kész vázlatterv alapján már egy kiszámíthatóbb, ütemezhető időintervallum.

Sok múlik a kommunikáció gördülékenységén, a megbízó együttműködésén is. Minden embernek más a tempója, eltérő idő lehet szükséges az igények megfogalmazásához, vagy a döntések meghozatalához. A tervezés kezdeti szakaszában ehhez rugalmasan alkalmazkodom, tekintettel arra, hogy egy épület létrehozásáról van szó, ami, ha egyszer már megépült, akkor 50-100 évig (jó esetben) ott fog állni, de nem utolsósorban bizonyos funkciókat fog kiszolgálni a használói megelégedésére. Nem érdemes elkapkodni, sürgetni magunkat, mindig érdemes az ötleteket, vázlatokat pihentetni 1-2 napig, amíg a háttérben dolgozó tudatalattink is feldolgozza a kapott információkat. Hozzunk tudatosan és felelősen döntéseket a tervezés során, én ebben igyekszem segíteni azzal, hogy kérdéseket teszek fel, rávilágítok lehetőségekre az épület kialakítását, működését illetően, mutatok ötleteket, de semmi nincs kőbe vésve, az épületet addig alakítjuk, amíg mindenki elégedett lesz vele.